Adóköteles az a vállalkozó (magánszemély vagy cég) aki az önkormányzat illetékességi területén állandó vállalkozási tevékenységet folytat (iparűzési tevékenység). Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén székhellyel, telephellyel rendelkező vállalkozó, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészében székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

Adókötelezettség keletkezése, megszűnése

Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával kezdődik, és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg.

Az adó alapja

Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve:

• az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes – a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben A továbbiakban röviden: Htv.) meghatározottak szerint számított – összegével,
• az alvállalkozói teljesítések értékével,
• az anyagköltséggel,
• az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját a Htv. mellékletében meghatározottak szerint kell megosztania.

Az adó mértéke

Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke az adóalap 2 %-a.

Iparűzési beszedési számlaszáma:

11742094-15441719-03540000

Tájékoztató az állami adóhatóság útján benyújtható helyi iparűzési adóbevallásról

Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény rendelkezéseinek hatálybalépését követően (2021.01.01-től) az adózó a helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét – ideértve az adóbevallás kijavítását és az önellenőrzéssel való helyesbítést – és az adóelőlegről szóló bevallási kötelezettségét kizárólag az állami adóhatósághoz (NAV) elektronikus úton, az állami adóhatóság által rendszeresített elektronikus nyomtatványon (ÁNYK megfelelő űrlapja) teljesítheti.

Adóelőleg megállapítása

Az iparűzési adóban mindig a végleges adó összegével megegyező összegű előleget kell megfizetni félévi részletekben március 15-éig, illetve szeptember 15-éig.

Adóelőleg módosítása

Az Art. 69.§ alapján az adózó az adóelőleg esedékességének időpontjáig benyújtott kérelmében az általa bevallott adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól, ha előlegét az előző időszak (év, negyedév, félév) adatai alapján fizeti, és számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét.

Az adóelőleg módosítási kérelmet kizárólag az esedékesség időpontjáig nyújtható be. Amennyiben a végleges adója mégis meghaladja a kérelem alapján módosított összeget, úgy bírság kiszabására kerül sor.

Határidők a helyi iparűzési adóban

Az iparűzési adóbevallásra, megfizetésre, kiutalásra vonatkozó határidőt a 2017. évi CL. számú adózás rendjéről szóló törvény, rövidítve Art. szabályozza, illetve kizárólag a KATA vonatkozásában a Htv. 39/B. § (9) bekezdése tartalmaz határidőt. Az iparűzési adó és adóelőleg elszámolási rendje (naptári évvel megegyező üzleti év alkalmazása esetén)

• tárgyév január 15. KATA tételes adózó vállalkozások bevallási határideje, amennyiben egyéni vállalkozói tevékenységük szünetelt
• tárgyév március 15. I. félévi helyi iparűzési adó-előleg megfizetése
• tárgyév május 31. A megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetének megfizetése
• tárgyév szeptember 15. II. félévi helyi iparűzési adó előleg befizetése

Tájékoztató a KATA adóalanyok HIPA bejelentéséről, bevallásáról

A Htv. szerint a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozók (KATA alanyai) adóévre választhatják a helyi iparűzési adóban a (1. pont szerinti) KATA-ra vonatkozó egyszerűsített, tételes adóalap-megállapítási módszert. (Amennyiben az adózó a NAV-nál a KATA adóalanyiságot választotta, de a KATA adóalanyiságát az önkormányzathoz nem jelenti be a törvényben meghatározott időben, akkor az alábbiakban felsorolt adózási módok közül már csak a 2. illetve 3. pontban részletezett módok szerint számolhatja el adóját.)

Az állami adóhatóságnál (továbbiakban NAV-nál) nyilvántartott 2012. évi CXLVII. törvény alapján a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozók (továbbiakban KATA adóalanyok) az önkormányzati adóhatóságnál háromféle adózási mód közül választhatnak:

1. Htv. 39/B.§ (3) bekezdés alapján – KATA tételes adózás (ezt a bejelentkezés V. rovatának 1. soraiban -1.1, 1.2, 1.3 is – be kell jelölni)

Ebben az esetben a vállalkozási szintű adóalap 2.500.000,- Ft/év illetve annak időarányos része, mely alapján az adóköteles napokra kiszámított adót 2 egyenlő részben a törvényben előírt határidőkig (I. részt a kezdést követő hónap 15-éig, II. részt a kezdést követő év január 15-éig) be is kell fizetnie.

2. Htv. 39/A.§ (1) bekezdés b) pontja alapján adózók – nettó árbevétel 80%-a (ezt a helyi iparűzési adóbevallás VI/c). sorában kell jelölni az adóévet követő év május 31-ig)
3. Htv. 39.§ (1) bekezdés alapján adózók – tételes költségelszámolás (ezt a helyi iparűzési adóbevallás VII. sorában kell levezetni az adóévet követő május 31-ig)

A KATA alanya a KATA hatálya alá tartozás (KATA-alanyiság) kezdő napjától számított 45 napon belül vagy az adóév február 15-éig – jogvesztő határidőkig – változás-bejelentési nyomtatvány benyújtásában dönthet arról, ha az adóévi iparűzési adót tételes adóalap szerint teljesíti. (Htv. 39/B. § (3).)

A bejelentési kötelezettség teljesítéséhez az „Bejelentkezés/Változás-bejelentés” nyomtatvány (V. pont) szolgál, mely az E-önkormányzat portálon az adóügyi ágazat/általános adónyomtatványok között található meg. 

Nem kell éves iparűzési adóbevallást benyújtani azon KATA tételes adózást választó vállalkozásoknak, akiknek fix összegű (50.000 Ft/év) iparűzési adót kell fizetnie, és az adót semmilyen jogcímen nem tudja csökkenteni.