Érdekességek

Ehn Bernát plébános, festő

Vácon született 1812. május 20-án. Összes tanulmányait szülőhelyén végezte. 1834. november 22-én pappá szenteltetvén, tizenegy és fél évig káplánkodott, azután 1841-ben nagykőrösi, 1859-ben borsosberényi, 1861-ben nándori plébános és 1865-ben romhánykerületi esperes lett.
1872-ben lemondván az esperességről átment plébánosnak Püspökszilágyra, és itt szolgált 1893. január 31-én bekövetkezett haláláig.
Autodidakta festő volt. Oltárképeket is készített. Egyik alkotása a nándori templomban található.

Festményét őrzik a váci múzeum gyűjteményében is. Még halála évében megfestette a szentei templom számára, a templom védőszentjének, Szent Erzsébetnek az oltárképét. Ehn Bernát két képet festett püspökszilágyi temploma számára:  az Immaculata (szeplőtelen fogantatás) képe ma a mellékoltáron, Assumpta (jelentése: magához vett Mária, mely Mária mennybemenetelének egyházi ünnepére, augusztus 15.-re utal), a kórus alatt található.

Thury Károly plébános, újságszerkesztő

Cegléden született 1875. november 6-án. A középiskolát Cegléden és Vácott, a teológiát Vácott végezte. 1899-ben szentelték pappá.

Lőrinciben, Mindszenten, Nagykátán és Rákospalotán káplán, 1903-ban Püspökszilágyon ideiglenes adminisztrátor, Hódmezővásárhelyen és Nagykőrösön káplán. 1906-ban a budapesti tudományegyetem egyházjogi doktorrá avatta. 1907-ben a gr. Károlyi-féle kat. intézmények igazgatója, majd Újpesten főgimnáziumi hittanár. 1912-ben Csongrádon plébános, 1915-ben p. tb. kamarás.

Része volt a nagykátai és a csongrádi templom megújításában. 1920-ben Fóton plébános. Cikkei jelentek meg az Egyházmegyei Közlönyben, az Alkotmányban, hitszónoklatai a Borromeusban. Megírta Ybl Ervinnel a fóti templom történetét. 1925-1926-ban a Cegléd és Környéke hetilap fel. szerkesztője. Budapesten hunyt el 1950. augusztus 26-án.

Hornyik Károly tartalékos tábori lelkész

Csongrádon született 1889. január 5-én. A gimnáziumot Kecskeméten, Kiskunfélegyházán és Vácon végezte. A teológiát Vácon végezte el. Pappá szentelték 1911. december15-én.
Káplán volt Püspökszilágyon, Nagykátán, Szegváron, Kiskunmajsán, Sződön. 1914-ben ideiglenes adminisztrátor. Kókai káplán korában hívják be tábori lelkészi szolgálatra a háború vége felé 1918-ban. Az összeomláskor kerül haza és Jászkarajenőre küldik káplánnak.
1919. május 4-én vasárnap a szentmise után hamarosan vörös katonák vették körül a Jászkarajenői plébániát, ahová nagy ordítozás közben berontottak. Az első lövés Kósa József plébánost érte. A szemén hatolt be a lövés, melytől azonnal meghalt. A földre zuhanó testet káplánja Hornyik Károly átölelte, amikor őt is lövés éri, mely a száján hatolt be és hátul a koponyán jött ki. Még lélegzett, amikor hasba lőtték. Minden szertartás nélkül, gyalulatlan deszkakoporsóban földelik el őket a temető árkában.

A két papföldi maradványait 1919. október 28-án exhumálták, majd a beszentelés és az engesztelő
szentmise után gyászkocsikon Kecskemétre vitték. A végleges temetés 1919. október 29-én, Kecskeméten volt a Szentháromság temetőben, a családi kriptákban.

Cserepka János misszionárius

Püspökszilágyon született 1919. február 4-én a népes Cserepka család tizedik gyermekeként. 1936-ban Tahiban, 17 évesen hallgatva Molnár Mária misszionáriusnőt, a szívében elhatározta, hogy az Úr szőlőskertjében szeretne munkálkodni. A Baptista Szemináriumban elvégzett tanulmányai után a Szilágyságban (Erdély) végzett lelkipásztori szolgálatot 1948-ig, majd a Pesterzsébeti Baptista Gyülekezetben nyolc esztendeig. Ez idő alatt választotta élete segítőtársául az erdélyi születésű Ilonka Margitot. Marosvásárhelyen szerzett orvosi diplomát. 1956-ban kötöttek házasságot, majd nem sokkal később, a forradalom idején válaszút elé kerültek: indulni a nyitott kapukon vagy sem?

1963-ban jelentkeztek külmissziós szolgálatra. A Kanadai Baptista Szövetség külmisszionáriusaiként ugyanabban az évben el is indultak Bolíviába, ötévi szolgálatra. Dolgoztak az Amazonas vízgyűjtő területén, eljutottak a Jura törzshöz is, ahová még nem ért el a civilizáció és az evangélium sem. Ebben az időben sikerült felépíteniük a Bethesda Klinikát Chapare-n, ahol gyógyították a betegeket, a rászorulókat, és ápolónőket képeztek. Szolgálatuk második szakaszában 1968-tól 1973-ig a trópusokon dolgoztak, majd visszatértek Kanadába. Az utolsó külmissziós szakasz 1979-től 1983-ig tartott. Ekkor egy egészen más területre helyezték őket, Bolívia déli részére. 1999. március 10-én hunyt el.

Talapka István, kanonok, címzetes apát

Talapka István címzetes apát, püspöki tanácsos, kiskunfélegyházi főesperes 1951. május 19-én született Inárcson. Az ócsai Bolyi János Gimnáziumban érettségizett. A középiskola befejezésével, sikeres felvételi után, a váci megyés főpásztor a Szegedi Hittudományi Főiskolára küldte. Öt főiskolai év után a váci székesegyházban szentelte pappá Endrey Mihály váci megyéspüspök 1975. június 22-én. Első szentmiséjét 1975. június 29-én, Péter és Pál apostolok főünnepén mutatta be szülőfalujában.
Első szolgálati helye Nyárlőrinc volt, ahol egy tanévet töltött, mint hitoktató. 1975 – 1976-ban Nagykőrösre került, ahol szintén hittant is tanított. Lelkipásztori feladatai mellett két éven keresztül dogmatikát tanult a budapesti Hittudományi Akadémián. 1978-ban Nagykátára helyezték.

1983-ban Budapest XVI. Ker. Rákosszentmihály káplánja lett. 1986-ban Soroksáron először káplán, majd két év után plébániai kormányzóként irányította az egyházközséget. Első önálló helye 1989-ben Váchartyán és Püspökszilágy volt. 1990-ben Kisnémedi plébánosa is lett. 1993-ban a megyéspüspök püspöki tanácsosi címmel tüntette ki.

1998-ban ismét Nagykátára került. 1999. augusztus 01-től a kiskunfélegyházi Sarlós Boldogasszony Egyházközség plébánosa. 2000. január 01-től félegyházi kerületi esperes. 2003-ban ún. Idősebb Mesterkanonoki stallumot (=elismerést is magában foglaló megbízást) kapott: irányításával végzik hosszabb-rövidebb ideig tartó gyakorlatukat a plébániára küldött papnövendékek, diakónusok, kezdő fölszentelt papok. 2005-ben „Szent Gergelyről nevezett kalocsai apát” cím birtokosa lett. 2007-ben a Bácsi Főesperesség vezetőjévé nevezték ki. 2010.ben pedig Főszékesegyházi Főesperesi stallumot kapott.

Palánki Ferenc, megyés püspök, plébános

1964. március 11-én született Balassagyarmaton. Az érettségi után a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán tanult tovább. 1989 és 1994 között elvégezte az Esztergomi Hittudományi Főiskolát, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézetében szerzett licenciátust. 1994. június 18-án szentelték pappá. 1994 és 1996 között káplán Balassagyarmaton. 1996-tól 2000-ig Dorogházán, majd 2000-2005 között Püspökszilágyon plébános. 2005 és 2010 között a Váci Propedeutikus Szemináriumban spirituális. 2010. augusztus 1-től a budapesti Központi Papnevelő Intézet spirituálisa. 2010. december 27-én a Szentatya az Egri Főegyházmegye segédpüspökévé nevezte ki, és a fidolomai címzetes püspöki címet adományozta neki.

Püspökké szentelése 2011. február 26-án volt az egri bazilikában. A püspökszentelést követően érseki helynöki kinevezést kapott és megbízatást Miskolc város lelkipásztorkodásának irányítására.

Ferenc pápa 2015. szeptember 21-én kinevezte debrecen-nyíregyházi megyés püspöknek. Beiktatása 2015. november 14-én délelőtt fél 11-kor volt a debreceni Szent Anna-székesegyházban.

Mária szobor

1995 május 1-je óta áll jelenlegi helyén a Rákóczi út mellett. A szobor alkotója a távoli testvérfalu Kézdialmás P. Kelemen Didák nevét viselő általános iskolájának igazgatója, matematikatanára, a farkaslaki származású Tamás Károly.

A hársfából faragott szobor az eredetinek kicsinyített mása, aranyozása ahhoz hasonlóképpen Budapesten készült.

A szobor beton posztamensen áll, fából faragott baldachin alatt, amelynek teteje pikkelyezett vörösrézborítást kapott. A templomhoz hasonlóképpen a Mária szobor is esti díszkivilágítással rendelkezik.

Püspökké szentelése 2011. február 26-án volt az egri bazilikában. A püspökszentelést követően érseki helynöki kinevezést kapott és megbízatást Miskolc város lelkipásztorkodásának irányítására.

Ferenc pápa 2015. szeptember 21-én kinevezte debrecen-nyíregyházi megyés püspöknek. Beiktatása 2015. november 14-én délelőtt fél 11-kor volt a debreceni Szent Anna-székesegyházban.

Feszület

Püspökszilágy határán a bevezető út melletti tisztáson található feszület, amely a  felirata tanúsága szerint az „Isten dicsőségére állították a püspökszilágyi hívek” 1947-ben.

Tájház

A püspökszilágyi tájház – az egykori Demény ház – a polgármesteri hivatal szomszédságában található. Tipikus háromosztatú apró falusi ház, hol az egykori pitarba lépünk be. Jobbra található az „eső ház”, azaz a „tiszta szoba”, melyet falusi élet bútoraival, használati tárgyaival, viseleteivel rendeztek be.

A lakószobában a régi népélet fényképei révén ismerkedhetünk meg a helyi hagyományokkal.

A tájház és az udvarában található, művelődési célokat szolgáló Életház 2007-2008-ban valósult meg. Létrejöttéhez jelentős segítséget nyújtott az RHK Kft. A kivitelezést lakossági felajánlások és nem utolsó sorban a testvértelepülés mestereinek segítsége könnyítette meg. A portán található pince és présház tervezett felújítása tovább gazdagítja majd a tájház értékét.