Polgármesteri hivatal

Polgármesteri Hivatal
 

Katolikus templom

Egykori elődje a török hódoltság előtt épült és Szent Márton tiszteletére szentelték fel. A XVIII század elején Dwornkovitz Mihály püspök a püspökszilágyi plébániát újraszervezte, s a templomot P.Berényi József buzgólkodása nyomán használható állapotba hozták. Az akkor még kicsiny épület felszentelésére 1715-ben került sor, majd 1746-48 között Althann Károly püspök jóformán újjáépítette és felszerelte. 
A boltíves szentéllyel épült templom mennyezete faborítású, egydarabból faragott faoszlopok tartották a kórust, amelyre később 1853-ban került Bakos József orgonaépítő-mester 6 mutációs orgonája. Ez a templom csaknem 170 évig állott, míg a már roskadozó épületet lebontották. A bontás 1914 március 17-én kezdték, s a Bánhegyi géza királyi mérnök tervei alapján épített új templomot még ugyanez évben november 15-én szentelték fel.
A neogót stílusban épült templom egyhajós, támpilléres szerkezetű, félkörív-alaprajzú szentéllyel. Toronymagassága 29,4 m (a kereszt csúcsig), szélessége 10,76 m, hosszúsága 29,44 m.
Több mint háromnegyed évszázad múltán időszerűvé vált az épület teljes felújítása. A munkálatokat 1990-95 között készültek Talapka István esperes-plébános kezdeményezései nyomán, s az Ő vezetésével.
A rtemplom oltárképe Szent Márton legendáját eleveníti meg, amint fél köpenyét a hidegtől elcsigázott koldusnak adományozza. A község 1792-ben elhunyt plébánosa Ehn Bernát két képet festee temploma számára, Immaculata képe ma a mellékoltáron, Assumpta a kórus alatt található.
 

Baptista imaház

baptista-imahazA Kossuth utcában gondozott kert közepén, árnyas fák alatt búvik meg az épület, melynek oromzatát kereszt díszíti. A Baptista Imaház gyülekezetének története közel hetven éve 1929-ben kezdődött. A testvéri szeretet, áldozatos életet vállaló hívők összefogása nyomán a gyülekezet meg tudta vásárolni a községtől a már meglehetősen elhanyagolt állapotban lévő községi kovácsműhelyt, amelynek helyére a mai imaház épült. Az új imaház 1947-ben épült. Kezdetben egy harmónium kísérte a hívek énekét, 1970-ben orgonával gazdagodott az Imaház.
 

Iskola, Óvoda

1895. január 27-én a Képviselő-testület határozata értelmében iskola helység és tanítói szolgálati lakásként az eddigi mészárszék épületét jelölték ki. Gubriánszky Emmánuel 1894-ben került Püspökszilágyra, az 1879-ben életbelépő népiskolai törvény alapján. Ő volt az első, aki már kántor-tanítóként, a jegyzői teendőket nem látta el. Halálával azonban nem halt ki neve a szilágyi iskola történetéből: Az 1931. Évi monográfia szerint:”...R. kath elemi iskola. Kántor-tanító: Ágoston József, tanítónő: Gubriánszki Etelka”
Ágoston József 1930-ban került Püspökszilágyra. A meglehetősen mostoha körülmények között végzett tanító-nevelő munkában több elvárának kellett megfelelni.. Neki és feleségének 170 diákot kellett oktatni az iskolában. A kötelező nyolc osztályos általános iskola vezetésével 1949-től hat főre növekszik az iskolai nevelők száma, de sajnos ez nem oldotta meg tantermek szűkösségét, ezért a két iskolaépület mellett a „kultur otthonban” és a tanácsházán is folyt a tanítás.
A régi-új épületet 1964-ben bontották le, hogy a helyére új kerüljön. Az épület átadása után már csak két helyen folyt a tanítás, de a tantermek száma így is kevésnek bizonyult, így csoportbontások árán lehetett elérni az intézmény működését. 1979/80-as tanévben a Szilágyi iskola felső tagozata megszűnt és a gyermekek a váchartyáni iskolában tanultak tovább.
A község képviselő testülete már az 1920-as években foglalkozott az óvoda tervével, de csak a 30-as évekre született egy fél-megoldás: a nagy nyári munkák idején az amúgy is üres iskolában rendezték be a „szükség-óvodát” A valóságos megoldás évtizedekig váratott magára. Mint a községben mindent, ez is a Szilágyiak összefogásával valósulhatott meg. Az egykor „zsidókocsma” épület helyén épült új óvoda, s az 1960/61-es tanévben Gáspár Gézáné Nagy Ilona óvónő vezetésével megkezdődhetett a kicsik oktatása-nevelése. Az intézmény jelenleg is az eredeti helyén működik, lényegesen jobb körülmények között. Mint megnyitásakor.


Forrás. Czéh László: Püspökszilágy (1996)
 

Művelődési ház

A lakosság közművelődését szolgáló épület gondolata már a 30-as években felmerült, de csak jó négy évtized múltán sikerült megvalósítani. A ma is álló és felújított Művelődési Ház 1968-1971-ig épült, majd 2002-től 2005-ig átépítették.
A hetvenes években ez adott helyet a helyi mozinak, műsoros esteknek, báloknak és a 200 kötetes könyvtárnak is.  A művelődési otthon munkáját a népművelési előadó irányította. Személye a helyi pedagógusokból került megválasztásra (Ágoston József, Mata Mihályné)

 

Mária szobor

1995 május 1-je óta áll jelenlegi helyén a Fő út mellett. A távoli testvérfalu Kézdialmás szülöttének Tamás Károlynak az alkotása. A hársfából faragott szobor az eredetinek kicsinyített mása, aranyozása ahhoz hasonlóképpen Budapesten készült. A szobor beton posztamensen áll, fából faragott baldahin alatt, amelynek teteje pikkelyezett vörösréz borítást kapott. A templomhoz hasonlóképpen a Mária szobor is esti díszkivilágítással rendelkezik
 

A feszület

1995 május 1-je óta áll jelenlegi helyén a Fő út mellett. A távoli testvérfalu Kézdialmás szülöttének Tamás Károlynak az alkotása. A hársfából faragott szobor az eredetinek kicsinyített mása, aranyozása ahhoz hasonlóképpen Budapesten készült. 

 A felirata tanúsága szerint az „Isten dicsőségére állították a püspökszilágyi hívek” 1947-ben.

A szobor beton posztamensen áll, fából faragott baldahin alatt, amelynek teteje pikkelyezett vörösréz borítást kapott.

A templomhoz hasonlóképpen a Mária szobor is esti díszkivilágítással rendelkezik.

 

 


Oldalainkat 33 vendég böngészi