TAK előzetes tájékoztató - Püspökszilágy

NEMZETI  ÉPÍTÉSZETPOLITIKA (2015. október)

feladata,hogy bemutassa a minőségi épített környezet megteremtése

mellett, hogyan lehet hatékonyabb a lakosság szolgálata, valamint kevesebb a bürokrácia és az építéssel járó adminisztratív terhek.

A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény célja, hogy a települési közösségek hatékonyan óvják meg környezeti kultúrájukat, és fejlesszék azt.

A törvényben bevezetett új elemek, felhatalmazások:

Településképi rendelet

Ø  A településkép-védelem összes eleme egy önkormányzati rendeletbe kerül

 

Településképi Arculati Kézikönyv

Ø  Széleskörű társadalmi bevonással készül

Ø  Feltárja és bemutatja a településen belül jól elkülönülő egyes településrészek arculati jellemzőit és értékeit

Ø  Javaslatot tesz a településképhez illeszkedő építészeti elemek alkalmazására.

Ø  A településképi rendelet megalapozását szolgálja

 

Az önkormányzat feladatai:

Ø  Partnerségi egyeztetés új keretszabályai szerinti partnerségi rendelet megalkotása

Ø  Főépítész megbízásalegalább a Településképi Arculati Kézikönyv és településképi rendelet készítésének idejére

Ø  A Településképi Arculati Kézikönyv és településképi rendelet elkészítése legkésőbb 2017. október 1-ig

Ø  A településképi rendelet jóváhagyását követően a HÉSZ felülvizsgálata

Ø  A településképi követelmények hatályon kívül helyezése

Ø  A településképi rendelettel való összhang megteremtése

 

1.1. Készítésben együttműködő partnerek

A kézikönyv készítését települési főépítészirányítja

A kézikönyv megalapozása széles körű társadalmi bevonással történik

¾    polgármester, választott képviselők

¾    helyi polgárok, civil szervezetek, lokálpatrióták

¾    építészek, településtervezők, bevont szakemberek

¾    polgármesteri hivatal munkatársai

¾    Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság

¾    Lechner Tudásközpont

 

1.2. Meghirdetés, társadalmasítás, adatgyűjtés

A társadalmasítás résztvevői:

• lakosság

• érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetek

• vallási közösségek

 

Meghirdetés módjai:

• közterületen elhelyezett hirdetőfelület

• helyi lap

• önkormányzati honlap

• lakossági fórum

 

Adatok összegyűjtése:

• adatszolgáltatási kérelem

• workshopok, munkacsoporti ülések

• kérdőív, előkészített sablonba szerkesztett vélemények,

• fórumok, beszélgetés a helyi lakosokkal, szervezetekkel,

  döntéshozókkal, közmeghallgatások

 

Adatok kezelése:

• adatok, javaslatok rendszerezése, feldolgozása, értékelése

• összefoglaló értékelés nyilvánossá tétele

 

1.3. A település megismerése

¾    gyűjtsük össze a forrásdokumentumokat, az adatszolgáltatásokat

¾    többször is járjuk be a települést

¾    beszélgessünk a helyi lakosokkal, hallgassuk meg tapasztalataikat

 

2.1. Tartalmi követelmények

A kézikönyv a település teljes közigazgatási területére készül.

1.    Bevezetés, köszöntő

2.    A település bemutatása, általános településkép, településkarakter

3.    Örökségünk, a településképi szempontból meghatározó építészeti, műemléki, táji és természeti értékek, településképi jellemzők

4.    Településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területek lehatárolása, a településkép, arculati jellemzők és településkarakter bemutatásával

5.    A településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások: építészeti útmutató, közterületek településképi útmutatója – utcák, terek, közparkok, közkertek

6.    Jó példák bemutatása: épületek, építészeti részletek (ajtók, ablakok, tornácok, anyaghasználat, színek, homlokzatképzés), kerítések, kertek, zöldfelületek kialakítása

7.    Jó példák bemutatása: sajátos építményfajták, reklámhordozók, egyéb műszaki berendezések

8.    Beépítési vázlatok(nem kötelező tartalom)

 

2.2. A település bemutatása

¾    a települési környezet vizuális megjelenést meghatározó kulturális, társadalmi (a hely, a hagyomány), léptékbeli, formai, anyaghasználati (közvetített érzet) és minőségi (stílus és üzenet) jellemzőket;

¾    a település épített és táji környezetének vizuális megjelenését;

¾    az épített és táji környezet általános településképi jellemzőit (a településszerkezet, jellegzetes épülettípus, tömegformálás, homlokzati kialakítás, anyaghasználat, a táj alkotó elemei, a tájtípus, a település megjelenése a tájban, művelési mód, növényzet és természetes környezet);

 

2.3. Örökségünk, értékvizsgálat

A fejezetben a településképi szempontból meghatározó, építészeti, műemléki, táji és természeti értékeket, illetve településképi jellemzőket ismertetjük, a rendelkezésre álló értékleltárok felhasználásával.

 

Értékek lehetnek például:

• műemlékek

• helyi építészeti örökség elemei

• helyi védelem alatt álló területek, épületek, egyéb elemek

• helyi jelentőségű egyéb településképi értékek (közintézmény, fasor, közpark, szobor stb.)

 

2.4. Lehatárolás

A fejezetben le kell határolnunk a településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területeket.

Szempontok:

¾    a természetes környezet,

¾    a település megjelenése a tájban,

¾    a településszerkezet,

¾    a jellegzetes épülettípus,

¾    a tömegformálás,

¾    a homlokzati kialakítás,

¾    az anyaghasználat,

¾    növényzet.

 

2.5. Ajánlások

Ebben a fejezetben a településképi illeszkedést biztosító javaslatokat gyűjtjük össze, a településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlásokkal területi lehatárolások szerint.

Ezek lehetnek:

¾    védelemhez kapcsolódó településképi követelmények

¾    területi építészeti követelmények

¾    egyedi építészeti követelmények

¾    reklámhordozókra és műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények

¾    sajátos építményfajták elhelyezésével kapcsolatos követelmények

Az építészeti útmutató témakörei:

¾    magassági arányok

¾    alkalmazandó tetőhajlásszög

¾    lehetséges tetőforma

¾    megfelelő telepítés

¾    terepalakítási módok

¾    épületek szinezése

¾    kerítések kialakítása

¾     tömegformálás

¾    anyaghasználat

¾    térfal

 

2.6. Jó példák

A jó példák fejezetek szemléletformáló jellegűek, az előző fejezetekben meghatározott területi lehatárolások szerint jó példákat mutatnak be, nagyobb részben fotókkal, és azok rövid szöveges meghatározásával.

Fotókon csak jó példákat mutatunk be

 

2.7. Beépítési vázlatok

A beépítési vázlatok c. fejezet a Kézikönyv nem kötelezően kidolgozandó eleme. A fejezet olyan területekre vonatkozó beépítési vázlatokat tartalmaz, amely területek beépítése településképi szempontból különleges figyelmet igényel.

 

A KÉZIKÖNYV TECHNIKAI ÖSSZEÁLLÍTÁSA

3.1. Fényképek készítése a településen

3.2. Szövegek írása

3.3. Tartalmak átadása a Lechner Tudásközpontnak

3.4. Ábrák kiválasztása és rendszerezése az építészeti útmutatóhoz

 

A KÉZIKÖNYV EGYEZTETÉSE

4.1. Egyeztetési szabályok

A partnerségi egyeztetés fő szabályai:

• a partnerségi egyeztetés helyi szabályai szerint történik, rendeletben meghatározott  keretszabályok szerint

• társadalmi bevonás keretében előzetes tájékoztató, legalább

¾    közterületen elhelyezett hirdetőfelületen,

¾    helyi lapban, ha van ilyen

¾    önkormányzati honlapon, és

¾    lakossági fórumon (azt megelőzően legalább 8 nappal korábban az elkészült tervezetet a hirdetőfelületen, helyi lapban, honlapon meg kell jeleníteni)

• az elkészült kézikönyv partnerségi véleményezése, legalább

¾    közterületen elhelyezett hirdetőfelületen,

¾    helyi lapban, ha van ilyen

¾    önkormányzati honlapon, és

¾    lakossági fórumon (azt megelőzően legalább 8 nappal korábban az elkészült tervezetet a hirdetőfelületen, helyi lapban, honlapon meg kell jeleníteni)

• a partnerek az előzetes tájékoztatóval és az elkészült tervezettel kapcsolatos  javaslatokat, észrevételeket a helyi partnerségi egyeztetési szabályai szerint teszik meg az észrevételeket, javaslatokat a lakossági fórumon szóban, illetve a lakossági fórumtól számított 8 napon belül papíralapon vagy elektronikusan.

 

 

Az egyeztetési szakaszok:

• tájékoztatás a kézikönyv készítéséről, adatszolgáltatási kérelem  partnerségi vélemények, javaslatok LTK által üzemeltetett digitális egyeztetési felületen: adatszolgáltatás 21 napon belül

• az elkészült kézikönyv egyeztetése

¾    partnerségi véleményezés a széleskörű nyilvánosság biztosításával, partnerségi szabályok szerint

¾    LTK által üzemeltetett digitális egyeztetési felületen: a Magyar Építész Kamara, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósága, a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.-nek és az illetékes nemzeti park igazgatóság 21 napon belül

• az elfogadás előtt a vélemények és a kézikönyv tervezetében tett módosítások ismertetése a képviselő-testülettel,

• elfogadás

• közzététel, az elfogadást követő 15 napon belül, rövid közérthető összefoglaló kíséretében:

¾    elérhetővé teszi: az önkormányzati honlapon hirdetményben és az önkormányzati hivatalban nyomtatásban,

¾    megküldi: hitelesített pdf és szerkeszthető digitális formátumban az elfogadásról szóló jegyzőkönyvvel együtt a Lechner Tudásközpontba, az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala építésügyi osztályának, vagy a megküldés helyett: szerkeszthető digitális formátumban a jegyzőkönyvvel együtt, mint elektronikus úton hitelesített dokumentumot elérhetővé teszi.

• ellenőrzés: jogszabályi összeütközést vagy a szerkeszthető digitális formátumban való elkészítés hiánya (az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal)

• monitorozás:

¾    az önkormányzat honlapján nyilvános értékelő felület,

¾    a főépítész évente egy alkalommal a beérkezett véleményeket kiértékeli és ismerteti a képviselő-testülettel.

 

4.2. A kézikönyv véglegesítése

A véleményeztetés során beérkezett javaslatok alapján amennyiben az szükségessé válik, átdolgozzuk a Kézikönyvet.

A véglegesített kézikönyvet a beérkezett és feldolgozott véleményekkel együtt ismertetjük a települési önkormányzat képviselő-testületével, egyetértés esetén a Kézikönyvet a képviselő-testület normatív határozat mellékleteként fogadja el.

 

4.3. A kézikönyv közzététele

Főépítészként fontos feladat, hogy az elfogadott kézikönyvet minél több emberrel - a jelenleg is a településen élőkkel, és az ide költözni vágyókkal is – megismertessük.

Közzététel, kézikönyvek elérhetősége:

¾    az önkormányzati honlapon hirdetményben

¾    az önkormányzati hivatalban nyomtatásban

¾    Településkép Arculati Kézikönyv online felületén

¾    helyi közintézményekben

¾    szakmai szervezeteknél (Magyar Építész Kamara, LTK…)

 

ÖSSZEFOGLALÁS

5.1. Erőforrások

ÖSSZESEN  LEGKEVESEBB  80 nap

FOTÓK: xxx db. készült, yy db. bekerült.

TERÜLET: 3 db.

TÉRKÉP: 1 db.

 

5.2. A vonatkozó jogszabályok

Országos jogszabályok

¾    A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.)

¾    A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet

¾    A főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

¾    A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet

 

Helyi rendeletek

¾    helyi építési szabályzat

¾    helyi reklámrendelet

¾    az építészeti örökség helyi védelméről szóló rendelet

¾    a településképi véleményezésről, bejelentésről és kötelezésről szóló helyi rendeletek

¾    fakivágásról szóló rendelet

¾    a helyi természet védelméről szóló rendelet

 

Egyéb követelmények

¾    A partnerségi egyeztetés helyi szabályai

                                                              Püspökszilágy, 2017. szeptember 21

 

 

 

Tordai Sándor sk

polgármester

 

 

Jámbor László sk

főépítész

 

 
Oldalainkat 5 vendég böngészi